Kertészsziget 493 lakosával a Körös-Sárrét legkisebb települése. A helyi önkormányzat anyagi kondíciói is szerények, ezért minden községi fejlesztésnek örülni kell. Ezek a beruházások általában pályázati támogatással valósulnak meg. A különböző munkálatokon sok esetben közcélú munkásokat foglalkoztat az önkormányzat, hogy ezáltal legalább időszakosan csökkentsék a helyi munkanélküliek számát. A település megközelíthető: a 4-es úton Karcagig, onnan déli irányban 18,7 km-re (a Füzesgyarmat felé vezető úton) jobbra, innen még 2,5 km.
A falu múltjára vonatkozó adatok alapján valószínű, hogy a szomszédos Füzesgyarmat újratelepülésével egy időben, 1710 és 1715 között érkeztek az első lakók Bereg megyéből. Határát még a múlt században is víz borította, s csak az 1880-as években épültek meg a vízlevezető árkok. Az így felszínre került földek igen termékenynek bizonyultak és kiválóan megfeleltek a dohánykertészkedésre is, innen ered a falu elnevezése.
A község 1952-től lett önálló közigazgatású, addig Füzesgyarmathoz tartozott. Ez egyik környékbeli kis majorság, Akasztó elnevezése a halálra emlékezteti a látogatókat - noha mindössze arról volt szó, hogy amikor a környéket még összefüggő vízfelület borította, ez egy olyan szárazulat volt, ahová az ún. "sárhajót", ezt a tompa orrú, széles fenekű ladikot kikötötték, azaz "kiakasztották".
